Inuyasha húsvétja

Hát eljött a húsvétnapja a középkori japánban, is. Kagome éppen oda menekült a locsolkodok, elöl.

Nem nagyon viselte el azokat rossz minőségű parfümöket. Főleg azt, hogy azokat a bűzölgő vackokat mindig a hajába locsolták.

Ment a szent fa felé, amikor meg hallott egy ismerős hangot.

-Szia Kagome. – üdvözölte a fél szellem

-Szia Inuyasha. – a lány nagyon örült a fiúnak

-Miért vagy ilyen korán itt? Nem úgy volt, hogy valamilyen ünnep van a világodban?

-Inuyasha te tényleg oda figyeltél, amikor ezt mondtam? – csodálkozott Kagome

-Keh…

Kagome közelebb ment a fiúhoz és ezt mondta:

-Fekszik!!!!!

-Ezt most miért kaptam?

-Azért, mert te mindig lehetsz bunkó én nem?

-Keh… Inkább mond el, hogy miért vagy itt.

-Miért, érdekel?

-Igen. – Inu egy kicsit elpirult.

Kagome elmesélte, hogy miért van ebben az időben.  Nem szereti, hogy jönnek a fiúk és befúlják őt azzal az ocsmány kölnivel és pont a frissen mosott haját, kell ezzel haza vágni.

Mindig jó pofit kell ehhez vágni. Ki kell öltözni. Ja és persze a fiúk pénz kapnak, és csokit a kapnak meg csak budösök lesznek.

Inuyasha ahogy hallgatta a lányt. Egy ördögi terv jutott eszébe arra, hogy megbosszulja az előbbi feksziket.

Kagome folytatta tovább és Inuyasha nagyon figyelt.

-Ja és a legjobbat még el sem mondtam. Souta egyszer ki találta, hogy úgy fog kelteni, hogy leönt vízzel és ez volt neki a locsolás. Utána az a kis pimasz a következő évben megfogta és szódás szifonnal köszöntött, ahogy beléptem a szobába.

-Inuyasha arcán egy sátáni vigyor ült ki az arcára. Ezt Kagome észre vette.

-Inuyaha?

-Igen?

-Te sántítasz valamiben!

-Ki én, de hogy is. Nekem jó a lábam.

-Tudod, hogy mire gondolok.

-Nem, nem tudom.

-Akkor biztos én értetem félre.

-Biztos! Meg tudsz itt várni. Van egy meg lepetésem számodra húsvét alkalmából.

-Tényleg? – Kagome nem hitt a fülének

-Igen, csak várj meg itt. – Inuyasha meg sem várta a választ csak elment

A lány döbbenten állt és várta, hogy visszajöjjön a fél szellem.

Nem telt bele sok időbe és fel is bukkant a háta mögött volt valami.

-Inuyasha mi van a kezedben? Kagome óvatosan meg kukocskálta és majd nem dobott egy hátast, mert víz csöpögött a földre.

Inuyasha, kérlek ne. – nézett boci szemekkel Kagome.

-Kagome hisz húsvét van, nem lenne szép dolog meg nem tenni.

Kagome tudta, hogy nincs, menekvés vagy elfut vagy, locsolást kap.  Az ima füzért nem akarta használni, mert tudta, hogy a patakban fog ki kötni ruhástól. Inuyasha vészesen közeledet.

-Kagome meg fogta, és futásnak eredt.

-Tudod, hogy ez felesleges gyorsabb vagyok nálad. – nevetett Inuyasha.

Az engem, cseppet sem érdekel. – Kagome már alig kapott levegőt

Ez a hülye nyuszi, de utálom ezt az egészet. Miért pont én kapom ki az ilyen locsolókat. ’

A lány már addig futott, hogy nem maradt föld a lába alatt magyarul elért egy szakadékhoz.

Kagome meg állt és ezt kívánta:

’ Bárcsak szárnyam lenne’

-Óóóó Kagome !!!! Futhatsz, de el nem menekülhetsz.

-Igazad van. Legyünk túl rajta.

-Akkor még fokozom, elmondok egy locsoló verset is:

                Van, nekem két golyóm meg locsollak azzal is, elmehetsz majd gyesre is.

Kagome meg sem tudott szólalni csak hülyén nézett.

-Ezt meg honnan ismered?

-Egy régi ismerősömtől hallottam (Igen, az írottól:-p)

Kagome behunyta a szemét és várta a ’ zuhanyt ’, de nem történt semmi.

Óvatosan fel nézett és azt vette észre, hogy egy csokor virág van a képében.

-Mi ez?

-Mondtam, hogy ajándékért megyek.

-Igen, de nem erre számítottam. Akkor miért csöpögött a víztől?

-Válasz helyet Inu megnyomott valamit a csokornál és jó nagy adag H2O (víz) landolt az arcában.

-Kagome dühös volt és egyben csodálkozott, hogy Inuyashának honnan van ilyenje.

Inuyasha meg csak dőlt a nevetéstől.

-Legalább te jól érzed magad. – hapccccciiiiii

Na ettől máris elment.

-Meg ne fáz. – megfogta, és rá terítette a kimonó felsőjét.

-Hagy békén.

-Kagome ne légy ilyen. Viccnek szántam.

-Tudom azt, hogy a te ötleted volt de a virág az Souta volt ugye? – Kagome mérgesen nézett a megszeppent fél szellemre

Nyelt egyet és így felelt:

-Igen, de kérlek, ne bántsd én voltam az, aki megtette.

-Már elegem van, ha te nem teszed meg akkor majd ő csinálta, volna meg.

Inuyasha megint elrohant.

Kagome ezt ki akarta használni és elindult a kút felé. Egy kicsit tudod csak előre haladni. Inuyasha utolérte őt.

-Mit akarsz?

-Ezt szeretném neked adni.

Inu oda adott neki egy nyakláncot volt rajta egy medál, ami egy piros tojás volt.

A lánynak nagyon tetszett, de elkezdet röhögni.

-Nem jó vagy miért röhögsz?

-Mert azt mondtad, hogy… - Kagome nem tudta végig mondani, mert már annyira vihogott

-Mit mondtam?!

-Azt a locsoló vers. – nyögte végül ki

Inuyashának is leesett. – ő is ugyan azt tette, mint Kagome.

-Nagyon szép. Meg sem merem kérdezni, honnan van.

-Ne is.

Inu közelebb hajolt a vizes lányhoz, de ezt rosszul tette.

Mert Kagome kezében maradt a csokor megfogta és lefröcskölte.

-Áááá  ez most mire volt jó?

Arra, hogy ne csak én legyek vizes. Ne hidd azt, hogy Souta meg…

-A lányba lett fojtva szó egy csókkal.

-Hoppá ezt miért kaptam? – kérdezte megbabonázva Kagome.

-Azért, hogy meg bocsásd, amit most fogok tenni. – Inuyasha megfogta és kutya mondjára lerázta magáról a vizet.

-Jaj Inuyasha!!!

-Ha már itt vagy ne menj vissza, maradj velem. – nézett kutya szemekkel Inu.

-Rendben Souta rá ér.

Még egy csók elcsattant és visszamentek Kaede anyó kunyhójába.

Kagome egész úton a piros tojásos medált nézte.

(Írta: Kici)